Ugyan a Nemzeti Választási Bizottság már augusztusban hitelesítette a párt kezdeményezését, ám a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kúrián támadta meg a végzést, majd az Alkotmánybírósághoz is eljutott az ügy.
A túl lassú kamatcsökkentés miatt a külföldi cégek letarolhatják a magyar piacot – magyarázta a kamarai elnök.
Sikeresnek ítélte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évét az elnök, a jövő évtől pedig a teljes magyar gazdaságtól sikereket vár.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Az inflációs cél felemeléséről vitát nyitni is káros.
Horváth Bianka és Parragh László már külön élnek, és zajlik a bontóper is.
Tovább tart a jegybank és az MKIK elnöke közötti szócsata.
Szakmai hozzá nem értés, gyenge szövegértési képesség – csak úgy sorjáznak a kemény szavak.
Az iparkamara elnöke azt mondja, az inflációs probléma megoldásához új megoldásokra és új vezetőségre van szükség a Magyar Nemzeti Bank élén.
A Jobbik javaslata átment az NVB-n, a pártnak most aláírásokat kell gyűjtenie. Ön szerint mi legyen a "hozzájárulás" sorsa? Szavazzon a cikkünk végén.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a gazdasági visszaesés az infláció letörésének az ára.
A háború miatt 2022-ben nagyon magasak voltak az energiaárak – erre pedig a kkv-k is ráfaragtak, mert a magas árakon kötöttek 2023-ra szerződéseket.
Gyenge képességű képviselőkről is beszélt a kamara elnöke.
Boldog összefonódásban dolgoznak az Orbán-rendszer udvari kamarái és a rendszer csókosai. Kormányközeli cégekkel üzletelnek, és a kormány kritikája helyett legfeljebb az ellenzéki szereplőket támadják.
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is figyelmeztetést küldött: a magyar piaci pozíciók akkor maradhatnak meg, ha az árstopokat minél hamarabb kivezetik.
Már sok kedvező jelet lát Parragh László a magyar gazdaságban.
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.
És szerinte ugyanazt tudja, mint a 350 ezer forintos okosórák.
Januárban 12-13 százalékkal, júliusban egy további emeléssel 300 ezer forint fölé nőne.
